A kertes házak viszont felértékelődtek a karantén idején.
Az év első három hónapjához viszonyítva áprilisban átlagosan 12 százalékkal estek Budapesten az új lakások árai, a folyamat részben a járványhelyzet miatt bevezetett kormányzati intézkedésekkel is magyarázható – közölte az Otthon Centrum pénteken.
A lakáspiacon, úgy tűnik, egyre jobban érezteti hatását a hamarosan megemelkedő áfakulcs. 2019 után már csak 27%-os áfakulcs mellett értékesíthetők majd azok a lakások, ahol az építési engedély későbbi, mint 2018. november 1. A magasabb áfakulcs mellett pedig a fejlesztők sokkal kisebb kedvvel vetik bele magukat az építésbe, ami a társasházi lakásépítéseket jellemző Aktivitás-Kezdés számaiból is látszik - derül ki azEBI Építésaktivitási Jelentésből.
Kiadta a KSH a lakásépítésekre vonatkozó legfrissebb elemzését, melyből kiderül, hogy 2019 első három negyedévében 10 302 új lakást vettek használatba, ami 0,8%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 27 388 volt, ami 2,7%-kal nagyobb a 2018. azonos időszakinál.
Némi megtorpanást hozott a harmadik negyedév az ingatlanpiacon, ami a tranzakciószámban és az alacsonyabb keresletben is megmutatkozott, a kereslet mintegy tíz százalékkal csökkent – közölte a Duna House.
Egy évvel korábban a kedvezményes áfa határideje miatt több mint 9 ezer új lakás átadását ígérték a fejlesztők 2019 utolsó hónapjaiban, azóta az időben elindított fejlesztéseknél már kitolódott ez a határidő, így enyhült a nyomás, amivel az utolsó negyedévben 3500-ra csökkent a várhatóan átadott lakásszám. Sok fejlessztő azonban nem úszta meg az újabb szorító határidőt, főleg azok, akik nem gondolkoztak előre és még a jelenleg érvényben lévő energetikai követelményeknek megfelelően indították, vagy fogják elindítani az építkezést. Nekik rohamtempóban kell befejezniük az új épületeket 2020 végéig, különben esélyük sincs megkapni a használatbavételi engedélyt.
Az Egyesült Államokban is lassulni látszik a nagy fejlesztési hullám. A beruházóknak be kell érni a kisebb profittal, akárcsak Magyarországon, ám itt súlyosabb gond a munkaerőhiány.
Tovább csökken a megújuló energia ára, ami gyorsíthatja a tiszta energiaellátásra történő átállást - közölte a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA). A fotovoltaikus napenergiából és szárazföldi szélenergiából előállított villamos energia átlagos költsége globálisan 13 százalékkal csökkent 2018-ban 2017-hez képest. A szervezet szerint a két technológiai költsége várhatóan a következő évtizedben is tovább mérséklődik majd.
A kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése egy fontos jogbizonytalanságot rendez, de a lakáspiacnak valószínűleg nem ad újabb lökést.
Bőven több mint félmilliárd forint a különbség a legdrágább és a legolcsóbb budapesti új lakás ára között a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adatbázisa alapján. Ha a fajlagos számokat nézzük, a legdrágább lakás egy négyzetméterének az árából, 5 extra négyzetmétert is vásárolhatnánk a lista legolcsóbb lakásában.
Angela Merkel német kancellár múlt héten jelentette be, hogy a következő négy évben 6 milliárd eurót fordít majd a lakáspiaci kínálat növelésére, hogy ezzel enyhítse az egyre nagyobb méreteket öltő lakáshiányt. A tervek szerint 1,5 millió állami bérlakás fog épülni ebben az időszakban, emellett pedig adókedvezményekkel, illetve egyéb pénzügyi ösztönzőkkel is támogatnák a családokat az otthonteremtésben. Adódik a kérdés, hogy mi a helyzet hazánkban? Hogy áll a lakáspiac és mire lehet számítani a következő években?
Az okosváros többé már nem csak utópia, mostanra Magyarországon is egyre többször, egyre többen használják a városi életet hatékonyabbá tevő legújabb technológiai vívmányokat. A fejlődést jól mutatja, hogy a tervezett és a már megvalósult "smart" megoldások száma egyre szaporodik, éppen ezért két magyar város példáján keresztül néztük meg, hogy mit hozhat a smart city koncepció a helyiek életébe.
Az FHB Lakásárindex szerint 2017 harmadik negyedévében is folytatódott a lakások drágulása, a második negyedévhez képest 2,22 százalékkal mentek feljebb az árak, reálértelemben - inflációval korrigálva - pedig 1,39 százalékos volt az áremelkedés. Mindez azt jelenti, hogy 2013 utolsó negyedévéhez képest 4 év alatt 64, reálértelemben pedig 60 százalékos volt az áremelkedés.
Az európai befektetők számára az ipari, és különösen a logisztikai ingatlanok váltak a legkedveltebbé, első alkalommal megelőzve az irodákat - derült ki a CBRE legfrissebb európai befektetési felméréséből. 2017-ben Párizs, Madrid, Amszterdam, Frankfurt és London volt az öt legkeresettebb európai város, a befektetők pedig egyre inkább az alternatív befektetések irányába fordulnak az elérhető ingatlanok szűk kínálata és az agresszív árazás miatt.
Az újlakás-piacon manapság szinte naponta jelentenek be újabb és újabb projekteket, ami még a piacot folyamatosan követő érdeklődőket is kihívás elé állítja. Erre kínál megoldást a Budapesti Lakáspiaci Riport elemző csapata által készített interaktív térkép, amely az eddigieknél sokkal átláthatóbban, negyedéves frissítésben mutatja be Budapest aktuális újlakás-kínálatát.
A lakásárak már hosszú ideje növekednek, és egyelőre úgy tűnik, hogy nem is akar vége szakadni a drágulásnak. A lakáspiaci keresletet több tényező is támogatja, amelyek alapján várhatóan a jövőben sem szakad vége az áremelkedésnek. A makrogazdasági kilátások kedvezőek, miközben a bérek is folyamatosan bővülnek. Az FHB Index Lakásárprognózis elemzése szerint, a jövedelem növekedése 2000-től kezdődően jelentősen meghaladta a lakásárak változását, amit a jelentős drágulás ellenére sem sikerült még behoznia a piacnak, így a jövedelmi helyzet alapján a lakások további drágulására lehet számítani.
A tavalyi évben az adásvételek száma országosan meghaladta a 150 ezret, míg az idén akár a 160 ezret is elérheti - derül ki az Otthon Centrum közleményéből. A legtöbb lakás Budapesten cserélt gazdát, ami nem meglepő annak fényében, hogy a legnagyobb lakásállománya is a fővárosnak van. Vajon a lakásállományhoz viszonyítva is a fővárosban adják el a legtöbb lakást?
Annak ellenére, hogy eddig csupán néhány tízezer, itthon vagy külföldön élő honfitársunkat, illetve nálunk saját tulajdonú lakásban élni vagy abba befektetni vágyó külföldi állampolgárt érint direkten a 2016 januárja óta létező, 27%-ról 5%-ra csökkentett lakásáfa kérdése, nem túlzás azt állítani, hogy tömegeket érdekel és közvetett módon milliókra van hatással a kérdés. Természetesen, hiszen az új lakások megvalósulása és ára végeredményben kihatással van a teljes lakáspiacon keresztül minden lakóingatlanra, illetve számtalan kapcsolódó iparágra és azok szereplőire. Némelyikre jobban, másokra kevésbé. De mi lesz a lakásáfával miután lejár a hivatalosan 2019 végéig megszabott határidő? Mintegy fél éve rázza a vészharangot a piac az ügyben. Mostanra viszont egyre több a megnyugtató, vagyis a hosszabbítás tényét előrevetítő jel. Kezdhet lassan mindenki megnyugodni, aki a folytatásban bízik.
Egyre nagyobb problémát jelent az építőipari munkaerőhiány, ezzel együtt azonban az ágazat gépesítettsége sem teszi lehetővé a felmerülő igények szerinti bővülést. Ennek kapcsán november végén együttműködési megállapodást írt alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az építőipar teljesítményének növeléséről. Koji László, a Szakszövetség elnöke a szervezet évzáró közgyűlésén hivatalosan is bejelentette, hogy legkésőbb januárban megjelennek az építőipar gépesítését támogató pályázatok - írja a Világgazdaság.
Az elmúlt napokban több helyen is arról jelent meg hír, hogy a Pallas Athéné Alapítványok fejlesztésében a Váci úton újabb 90 méteres felhőkarcoló és luxuslakások épülnek. A hír kapcsán megkérdeztük a cég vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt.-t, aki cáfolta az erről megjelent híreket. 90 méteres felhőkarcoló és luxuslakások építése nem szerepel a cég fejlesztési tervei között.
Bár a legtöbb új lakás Budapesten épül, az országnak vannak olyan területei, ahol a lakosságszámhoz képest szintén nagyon erős a fejlesztői jelenlét. Ilyen például a Balaton-part, ahol a válság alatt is stabilak voltak az árak, a mostani áremelkedéssel párhuzamosan pedig évről évre egyre több projekt indulását jelentik be. Míg a korábbi évtizedekben az egyszerűbb felszereltségű hétvégiházak és a nagyméretű családi házak voltak a jellemzők, az utóbbi években egyre nő a kereslet a luxuskörülményeket kínáló, partközeli, többlakásos társasházakban épülő új lakások iránt.
Iparági előrejelzések szerint egyértelműen megjelenik majd a fogyasztói árakban, hogy január elsejétől a napelem után fizetendő termékdíj a felére esik. Az alacsony kamatkörnyezet miatt sokszor már eddig is megérte kiaknázni a napenergiát, de a törvényi módosítás nyomán várható árcsökkenéssel szinte az összes, hitelből megvalósított beruházás is önfinanszírozó lehet. Mutatjuk a tudnivalókat.
Több tízezer kiadott lakásépítési engedély, több ezer elkészült új lakóingatlan és 7-8 hónapos csúszás jellemezte a lakáspiacot az év első felében. Nemcsak a főváros, de az ország más területei is jól teljesítettek, Győr-Moson-Sopron megyében adták át a legtöbb új lakást, de a Balaton környéki településeken is több száz lakóingatlan készült el. A mennyiség mellett az árak is ezeken a helyeken voltak a legmagasabbak.
Várhatóan Magyarországon lesz a legmagasabb az építési kereslet 2017-ben, ami azonban a második legkisebb építési piac a 19 Euroconstruct ország közül - derül ki a Buildecon, Münchenben rendezett 84. Euroconstruct konferenciája alapján készített elemzéséből. A 25 százalékos magyarországi adat után jön Írország 15 százalékkal, majd Svédország (10 százalék) és Lengyelország (9 százalék).
A közösségi médiában a legnépszerűbb kommentek az új építésű lakásokról és azok árváltozásáról szóló cikkekhez, hogy "De kinek van erre itthon ennyi pénze" vagy "Bolond aki ennyiért vesz lakást" illetve az "Úgyis kidurran ez a lufi is", stb. Ilyen alapon persze minden luxusautó tesztje alá, vagy egy tízezrekbe kerülő kozmetikum ismertetőjéhez is nyugodtan oda lehetne írni, hogy ugyan ki engedheti ezt meg magának. Sokan. Lehet nem 10 millióan, nem is 1 millióan, de pár tíz- és százezren bőven. Itthon is. És ez bőven elég az új építésű piacnak. Rádásul a kozmetikumhoz, a luxusnyaraláshoz vagy a hatalmas városi terepjárókhoz jellemzően még 2 forint állami ingyenpénz sem jár! Ezt, és még több fontos szakmai kérdést és témát jártunk körbe az egyik legnagyobb hazai lakásfejlesztővel. "2003 óta vagyok a szakmában, úgyhogy végigéltem a korábbi őrült növekedést, az állami kamatkedvezmény eltörlését, a devizahitelezés felfutását és összeomlását, a 2008-as válságot és most írjuk a legújabb időszakot." - kezdi a beszélgetésünket a Budapesten aktív Metrodom értékesítési vezetője Kricsfalussy Tamás. "Nekem két évvel ezelőtt is voltak kétségeim afelől, hogy a IX. kerületben 600 ezer forint feletti négyzetméterárak lesznek, most meg ez a realitás." Az interjúból kiderül, hogy mik a mai lakáspiac legfontosabb történései, hogyan alakulhatnak az árak, mennyibe kerül ma 1 négyzetmétert megépíteni, milyen trükkök vannak a csökkentett áfa utolsó pillanatos kihasználására és miért a családok maradnak hoppon majd, illetve hogy mivel fűtjük majd az új lakóparkokat, hiszen ez is nyilván a mi zsebünkre megy majd.
2017 első féléve során a hazai lakáspiacot tovább erősödő keresleti feltételek és fokozatosan alkalmazkodó kínálat mellett a lakásárak emelkedése jellemezte. A lakáspiac keresleti oldalán minden tényező az élénkülés irányába hat: a nagy volumenű bérkiáramlás, a növekvő megtakarítások és a munkaerőpiaci mutatók javulása az új lakáscélú hitelvolumenek 34 százalékos éves alapú növekedése mellett mentek végbe - olvasható az MNB 2017 novemberi Lakáspiaci jelentéséből. Ehhez alkalmazkodik az új lakások kínálata is, a fejlesztések 41 százaléka azonban időbeli csúszást mutat. A korábbi évekkel ellentétben Budapesten mérséklődött, a községekben viszont jelentősen gyorsult az árak emelkedése.
Pár éven belül több ezer új lakóingatlan kerül átadásra a fővárosban, eltérő azonban a számuk az egyes kerületekben. A budai elitkerületek, illetve a pesti oldal belvárosa tipikusan az a terület, ahol nagyon kevés az új projekt, míg a többi kerülethez képest két-, vagy akár háromszoros árakat is elkérhetnek a használt és az új lakásokért egyaránt. Budapest igazán exkluzív részei között szerepel az I. és II. kerület, ahol nem számítanak meglepőnek a milliós nagyságrendű négyzetméterárak sem, sőt inkább mondható átlagosnak az új lakások esetében. Megnéztük, hogy mennyi projekt zajlik ebben a két kerületben, illetve milyen négyzetméter árakon lehet itt új ingatlanhoz jutni.
Örök kérdés és vitatéma, hogy vajon Budán vagy Pesten jobb-e lakni. Valóban indokolt az, hogy a lakásárak Budán magasabbak? És az, hogy a főváros legdrágább kerülete mégis Pesten van? Az alábbiakban a legfrissebb lakáspiaci adatok segítségével nézzük meg, hogy a tavalyi évben hol milyen árakon vásároltak a magyarok lakást és érdekességként azt is, hogy hol voltak az ország legdrágább utcái.
Nemcsak hazánkban, hanem egész Európában is egyre gyakoribb jelenség, hogy a szülői ház elhagyása évekkel későbbre tolódik a fiatalok körében. Korábban a felnőtté válás egyik alappillére volt, hogy a fiatal felnőttek minél hamarabb elköltözve otthonról elkezdjék a saját életüket, most azonban pont egy ellentétes folyamatnak lehetünk tanúi. Költséghatékonysági, vagy akár kényelmi okokból a huszonévesek döntő többsége szívesebben választja az úgynevezett "mamahotelt". Ha azonban ez a jelenség nem lenne és a több százezer jelenleg otthon lakó fiatal elindulna lakást keresni, durva lakásár-növekedés és őrült lakáshiány alakulhatna ki.
Magyarországon a kilencvenes évek végén kezdett beépülni a köztudatba a franchise kifejezés, ami az üzletépítés egyik típusaként többféle vállalkozásnál megjelent. Különösen az ingatlanszolgáltatások világában vált népszerűvé, ahol a legnagyobb hazai hálózatok mostanra mind ebben a formában működnek. Az alábbiakban azt nézzük meg, hogy egy franchise milyen előnyt tud kínálni a hagyományos vállalkozásokkal szemben, hogyan tudnak akár évtizedeken át piacvezetők maradni és érdemes-e kezdő vállalkozóként egy franchise-hoz csatlakozni.
Az új építésű lakások árai láttán sokakban felmerül a kérdés, hogy ki tudja ezt megfizetni és egyáltalán miért kerülnek ennyibe, ami különösen az olyan magas presztízsű lakások esetén szembetűnő, ahol még a jó elhelyezkedés is drágítja a beruházást. Hogy mik ezek a tényezők, amik hatására az egymillió forint feletti négyzetméterárak sem ritkák, a XII. kerület példáján keresztül néztük meg.
2017 harmadik negyedévében a magyarországi ingatlanbefektetési volumen 505 millió euró volt, így a január és szeptember közötti időszakban összesen 1,3 milliárd euró értékben cseréltek gazdát ingatlanok - áll a JLL legfrissebb statisztikáiban.
Az új lakások vásárlása mellett számos érv szólhat azok számára, akik befektetési céllal keresnek lehetőségeket az ingatlanpiacon. Ezek közé tartozik például a jövőben növekvő áruk, vagy a jó kiadhatóságuk. De aki igazán körültekintően vásárol az az átlag vevőnél magasabb hozamokat realizálhat. A tervezőasztalról történő vétel például általában a legolcsóbb, mint ahogy érdemes lehet egy-egy projekt induló ütemeit választani, hogy az átmeneti kényelmetlenségek után már egy teljesen megújult, felértékelődött környéken legyen lakásunk. Nem mindegy persze a lokáció, a városfejlődésének irányait is figyelni kell, egy jelentős irodapiaci bővülés előtt álló helyszín például már fél siker lehet.
Augusztus óta hallani, a még nagy nyilvánosság elé nem került újbudai, konkrétabban a Feneketlen-tó közvetlen környezetébe tervezett, 350 lakásos új lakópark projektről, amit a több díjat is besöpört, a legsikeresebb magyar ingatlanfejlesztések között számon tartott Eiffel Palace fejlesztője, a Horizon Development Kft. jegyez. 2 hónapja a valasz.hu számolt be a fejlesztő és a lakosság közt lezajlott párbeszédről, most pedig a pestbuda.hu ír arról, hogy beindult egy komoly neveket is felsorakoztató aláírásgyűjtés a projekt ellen. Hogy mást ne mondjunk, többek között az MMA (Magyar Művészeti Akadémia) és a Magyar Urbanisztikai Társaság egy-egy tagja is már az aláírók között szerepel. Vajon ez lesz az első olyan nagyobb beruházás az elmúlt évek tervei közül, amit nem a munkaerőhiány és az ezzel összefüggő elszabaduló kivitelezési költségek, hanem a lakosság gátol meg?
A KSH jelenleg elérhető adatai szerint, 2017. II. negyedévében csökkentek a lakásárak Magyarországon az év első három hónapjához képest, ami 2013 óta nem fordult elő. Az árak mérséklődése 1,5 százalékos mértéket mutat, miközben az év első három hónapjában még közel 5 százalékos emelkedés volt tapasztalható. Ez felveti a kérdést, hogy lassan aggódhatunk a hazai lakáspiacért? Nem ilyen egyértelmű azonban a helyzet, ezek ugyanis még egyelőre csak előzetes számok, hivatalos közlemény még nem érkezett, így elképzelhető, hogy az adatok még felülvizsgálatra kerülnek. A tavalyi év utolsó három hónapjában ráadásul már előállt egy hasonló helyzet, a végleges adatok azonban ott végül növekedést mutattak. Vagyis a cikk címében feltett kérdésre a válaszunk, hogy egyelőre NEM.
Budapest is képviseltette magát Európa legnagyobb ingatlanos eseményén, a müncheni Expo Realon. A hazai kereskedelmiingatlan-piaccal foglalkozó beszélgetésen Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes és Ésik Róbert a HIPA elnöke vett részt a kormányzati és intézményi oldalról, a szakmát pedig Noah M. Steinberg FRICS, az RICS Magyarország elnöke és a WING elnök-vezérigazgatója, Kovács Attila, a Horizon Development egyik tulajdonosa és ügyvezető partnere, és André Zücker a KGAL Investment Management ingatlan ügyvezetője képviselte.
Sokan vannak, akik álmaik otthonát nem a jól megközelíthető, ám nyüzsgő belvárosban képzelik el, hanem egy nyugodtabb zöldövezeti részen, ahol a családjukkal akár egy többszobás lakásban is élhetnek, miközben ugyanannyit költöttek a lakásvásárlásra, mint amennyit a főváros közepén kellett volna kifizetni egy másfél- vagy kétszobás új ingatlanért. Akik ehhez hasonlóan gondolkoznak a fővárosi lakhatásról, azok számára nyújtanak kedvező lehetőségeket az Észak-Budán zajló lakásfejlesztések. A belvárosi áraknál jóval kevesebbért, átlagosan 750 ezer forintos négyzetméteráron lehet új lakáshoz jutni például a III. kerületben. Fejlesztések pedig szép számban vannak, így mindenki megtalálhatja a vágyaihoz és a lehetőségeihez leginkább illő észak-budai új lakását.
Soha nem látott kamatcsökkenés ment végbe az elmúlt években Magyarországon. Megnéztük, mit jelent ez a lakáshitelek kamatában, a lakáshitelesek törlesztőrészletében és a teljes visszafizetendő összegben. Egészen meggyőző a hitelből történő lakásvásárlás szempontjából, amit találtunk.
Két-három hónap alatt akár az 50 százalékot is elérte bizonyos esetekben az építési költségek drágulása, ami nemcsak a lakás-, de az irodafejlesztőket is nagy kihívás elé állítja. A beruházóknak emellett figyelniük kell a megváltozott bérlői igényekre, mivel a bérlőknek egyre fontosabb, hogy a munkavállalók is elégedettek legyenek a munkakörülményekkel.
A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?
A lakásárak jelentős növekedését látva sokak fejében fogalmazódhat meg a gondolat, hogy szívesen kihasználná a kínálkozó lehetőségeket, és lovagolná meg az ingatlanpiaci hullámot. Ahhoz azonban, hogy egy jó befektetést sikerüljön megvalósítani megfelelő piacismeretre van szükség, illetve bizony komoly tőkét, 10-20 millió forintot kell beletenni az üzletbe, amivel azonban sokan nem rendelkeznek. Nekik jelenthetnek megoldást az ingatlanalapok, amelyek elmúlt egy éves hozamai felveszik a versenyt akár a befektetési célú lakásvásárlással nyerhetővel is.
A jelenleg ismert tervek szerint 2020-ban visszaemelkedik majd az új lakások áfája a most érvényes 5 százalékról 27 százalékra. Ez számos kockázatot rejt magában, a jelentős áremelő hatás már jövőre elbizonytalaníthatja a vevői oldalt, a felpörgetett beruházások pedig tovább fokozhatják az építőipart jelenleg is sújtó kapacitáshiányt. A piaci szereplők éppen ezért a kedvezményes áfakulcs meghosszabbítását sürgetik.
A TriGranit vezérigazgatója szerint egy évig még biztosan folytatódik a növekedés a budapesti ingatlanpiacon, hamarosan azonban valamilyen szintű visszarendeződésre kerülhet sor. A nagy kérdés persze az, hogy ez a visszarendeződés a piac stabilizálódását vagy komolyabb visszaesést hoz majd magával. Török Árpád beszélt a Portfolio Ingatlannak a TriGranit fejlesztési és akvizíciós terveiről, valamint piaci várakozásairól.
Ismét útjára indult az ingatlanpiac kultikus versenye, Az Év Irodája, amelyre szeptembertől már lehet jelentkezni. A szervező ingatlan.com és iroda.hu előzetesen átfogó felmérést készített, hogy a munkavállalók hol és milyen irodában szeretnének dolgozni. Lássuk az eredményeket!
A nyár végéhez érve érdemes egy pillanatra megállni és megnézni, hogy mi történt az elmúlt hónapokban a hazai lakáspiacon. Még mindig folytatódik a szárnyalás? Hol, mennyi idő alatt lehet eladni a lakásokat? Mennyi új lakásra számíthatunk a következő félévben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ a vezető ingatlanszakértő cégek segítségével.
Egy energiahatékonysági beruházásba csak akkor szabad belevágni, ha az belátható időn belül megtérül. De miből finanszírozzuk a beruházásokat? Bankhitel, pályázat, önerő, esetleg a kivitelező kölcsönözzön?
A szellemi tulajdon egyik legjellemzőbb formája a szabadalom, amely a találmányok jogi védelmére szolgál. Ha valaki újszerű megoldással áll elő az élet valamely területén, akkor gyakran elhangzik, hogy „ezt szabadalmazni kellene”. Felmerül a kérdés, hogy milyen újdonság részesülhet szabadalmi védelemben, és mit értünk találmány alatt?
Rendszerint a szerződést megkötő feleknek van lehetőségük arra, hogy a szerződésüket közös megegyezéssel módosítsák. A Polgári Törvénykönyv azonban egyes esetekben lehetőséget biztosít arra, hogy külső szereplőként a bíróság módosítsa a szerződést, alakítva ezzel a szerződő felek közötti kapcsolatot.Milyen szerződések esetén lehet szó a bírósági szerződésmódosításról, és melyek a módosítás feltételei?
Az idei év az új lakások éve lesz, hangzik el egyre többször a lakáspiaccal foglalkozó szakértők szájából. A fővárost járva egyre több helyen látunk bekerített területeket, ahol éppen valamelyik beruházó cég dolgozik legújabb lakásfejlesztésének megvalósításán. Még a kevésbé népszerű kerületekben is tucatszámra épülnek a lakások, a kedveltebb kerületekben pedig a következő években több ezer új lakást adhatnak át. Míg a válság évei alatt egy-két nagyobb beruházó jelentette a teljes piacot, addig mára a nagyok mellett ismét feltűntek a kisebb fejlesztők, így egyre nagyobb választékból szemezgethetnek a leendő vásárlók.
A szavatosság fogalma viszonylag széles körben ismert. Sokan tudják, hogy ha valaki hibás árut vásárol, akkor az eladó szavatossággal tartozik. Szavatosságról azonban nem csak egy dolog fizikai minőségével, megfelelőségével kapcsolatban beszélhetünk. Létezik az úgynevezett jogszavatosság is, amely a tulajdonnak vagy más jogoknak az akadálymentes megszerzését biztosítja. Mit jelent a jogszavatosság, és milyen kötelezettségekkel jár?
Az örökhagyó a vagyonáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Ahhoz, hogy egy okirat végrendeletnek minősüljön, két alapvető feltételt kell teljesítenie: egyrészt az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia, másrészt külsőleg az örökhagyótól származónak kell lennie. A végrendelet alapvető célja az örökhagyó végakaratának érvényre juttatása. Időről-időre előfordul, hogy olyan személy, aki örökös vagy végrendelet híján az lenne meg szeretné támadni a végrendeletet. Milyen okokból támadható meg a végrendelet?
Továbbra is óriási különbségek jellemzik az magyarországi lakáspiacot, ami nemcsak az árakban, hanem a lakásépítések számában is tükröződik. Győr-Moson-Sopron megyében 11 új lakás jutott tízezer lakosra az első negyedévben, ez pedig messze a legjobb érték az összes megye és Budapest eredményeit nézve. Ez az országos 2,1 lakásos átlagnak az ötszöröse - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből
40 millió forint az a maximális határ, amennyit még esetlegesen hajlandók vagyunk elkölteni egy közepes méretű lakásra, ezt azonban hitelfelvétel nélkül csak kevesen engedhetik meg maguknak - derül ki az Otthontérkép legfrissebb elemzéséből.
Hazánkban nyolc év alatt 36 ezer szakképzett munkaerő tűnt el az építőiparból, a vállalatok többsége hivatalosan 4 vagy annál kevesebb munkavállalót alkalmaz. Az ágazati termelékenységben Magyarország az unión belül az utolsók között áll - hangzott el a Közép-európai Egyetemen (CEU) megrendezett Magasépítés 2017 konferencián.
A 2016-os év a lakásárak további emelkedésétől és az új építések újbóli beindulásától volt hangos a lakáspiacon. Budapesten fejlesztők tucatjai indítottak új projekteket, számos lakás pedig már a tervasztalról elkel - olyan árakon, melyek néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. A legdrágább fővárosi kerületekben bőven 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterárakkal találkozhatunk, de akad olyan pesti városrész is, ahol már 300 ezer forintos egységáron is vásárolhatunk lakást.
Bár a nyár folyamán jelent meg az Indexen az a cikk, ami minden jóérzésű ingatlanközvetítőnél kiverte a biztosítékot, de még mindig érkeznek a MIOSZ-hoz a felháborodott reakciók. Korábbi cikkeinkben már olvashatták kollégáink reakcióit, melyek az elvárható objektivitással próbálták meg ellensúlyozni a hírportálon összeseprűzött fél információkat. Mostani cikkünkben Székely Gabriella (Ingatlan Diszpécser–tulajdonos – a GDN Ingatlanhálózat tagja) fejtette ki álláspontját a témáról. Mindezt a mindennapi munkája során átélt történetein keresztül, melyek nem csak tanulságosak, de néhol mosolyt is fognak az olvasó arcára csalni.
A GDN Ingatlanhálózat képviselőjével készített interjúnak az is aktualitást ad, hogy nemrégiben jött létre a MIOSZ és a GDN között egy megállapodás, melynek részeként most már a GDN is több száz ingatlant tölt át a MIOSZ oldalára.
Szakértők is állítják, hogy az ingatlanos tranzakcióknál igen is fontos a közvetítői jelenlét. A szakma megítélése mégsem jó, hangzott el egy – a közelmúltban megrendezett - lakásbörzén.