Új építésű ingatlanok: hírek

Ki fogja felépíteni házainkat, ha mindenki külföldre vándorol?

2017-03-09 14:44:31

Hazánkban nyolc év alatt 36 ezer szakképzett munkaerő tűnt el az építőiparból, a vállalatok többsége hivatalosan 4 vagy annál kevesebb munkavállalót alkalmaz. Az ágazati termelékenységben Magyarország az unión belül az utolsók között áll - hangzott el a Közép-európai Egyetemen (CEU) megrendezett Magasépítés 2017 konferencián.


Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szövetsége) és az MMK (Magyar Mérnöki Kamara) szervezésében került sor a Magasépítés 2017 konferencia megrendezésére, melynek keretében a magyar építőipar meghatározó szereplői vitatták meg az elmúlt évek jelentős változásait és annak a következő évekre gyakorolt legfőbb kihívásait. A főbb témák az alábbiak voltak:

  •     szakmunkások elvándorlása
  •     elavult technológiák használata
  •     folyamatosan emelkedő árak
  •     projektek irányításgondjai
  •     partnerség hiánya


2017-ben a kapacitás- valamint a munkaerőhiány jelenti az új beruházások, fejlesztések indításának és a meglévők befejezésének legfőbb kihívását. Magyarországon jelenleg 272 ezer főt foglalkoztat az építőipar, azonban 2008 és 2016 között 36 ezer fővel csökkent a munkavállalók száma. 12 ezren dolgoznak külföldön regisztráltan, de a becslések szerint további 30 ezer ember dolgozik külföldön regisztráció nélkül.

Jelenleg 20-30 ezer munkavállaló hiányzik a magyar építőiparból, aminek pótlása elengedhetetlen az ágazat hatékonyságának növekedéséhez - mondta el Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója. A magasépítő-szektorban a megemelkedett árak ellenére az építkezéseken dolgozók fizetésének emelését gátolja, hogy a plusz árrést az anyagbeszállítók árai felemésztik. Hiába szárnyalna tehát az ingatlanpiac, a hatalmas mérnöki és kivitelezői kapacitáshiány erős gátat jelent.

Az állami és a versenyszféra megrendeléseinek aránya 50-50 százalék, egy egészséges piacon azonban a versenyszférának legalább 65-70 százalékos részesedés lenne indokolt. A magasépítőiparra jellemző, hogy meglehetősen sok a vállalkozás melyek többsége négy főnél kevesebb embert foglalkoztat. Az építőiparban a hatékonyság növelése érdekében a vállalkozói kedv erősítése és az ágazat támogatása szükséges. Az építőiparba megfelelő bérekkel külföldről és más hazai iparágakból is át lehetne csábítani a munkaerőt, csökkentve ezzel a munkaerőhiányt.

Az ágazat érdekérvényesítési erejének folyamatos növelése, a reális munkadíjak, a csökkenő közterhek és a megfelelően képzett utánpótlás biztosítása a mostani tendenciát visszafordíthatóvá tehetné - tette hozzá Forján Mátyás, a Schilling és Társai Kft. ügyvezető igazgatója. A munkaerő biztosítása a béremelések mellett a munkakörülmények javításával és átképzésekkel is erősíthető lenne.

Kreinbacher József az MHH vezérigazgatója a projektek eredményességéhez szükséges összetevőkről beszélt. A megrendelő az ötlettől a tervezésen, a tendereztetésen, a vállalkozó kiválasztásán és a kivitelezésen át az átadásig folyamatosan az általa választott szakemberekkel dolgozik együtt, így az ő szakmai tudásuk és emberi hozzáállásuk elengedhetetlen a sikeres projekt megvalósításához. A kölcsönös bizalom és tisztelet az ágazat hatékony működésének és versenyképességének a kulcsa, de ezen a téren még van mit javítanunk.

A transzparens árképzés kérdésének fontosságát emelte ki Varga Mihály, a KÉSZ Csoport elnöke. Általános tendencia, hogy a nagyobb szabású projekteknél az előre kalkulált büdzsé a megvalósítás során elcsúszik, emiatt fontos, hogy a beruházók és a tervezők a költségvetési kiírásokat kimondottan arra képzett szakemberek, mérnökök segítségével állítsák össze. Fontos lenne továbbá, egy az ágazatra kidolgozott költségvetés-készítő rendszer elkészítése is.

Nemzetközi összehasonlítás alapján a termelési mutatókban Magyarország alulmarad más európai országokhoz képest. A vállalkozások átlagos termelékenysége hazánkban 79 ezer euró évente, míg például Szlovéniában 111 ezer euró, Ausztriában pedig 1 millió euró - mondta el Gönczöl Péter, a STRABAG-MML Kft. ügyvezető igazgatója. Magyarországon az építőipart a kényszervállalkozások sora jellemzi. A 250 főt meghaladó foglalkoztatók aránya mindössze 0,02 százalék az összes vállalkozáson belül, míg a vállalkozások 90 százaléka 4 vagy annál kevesebb főt foglalkoztat. Ezzel összefüggésben a vállalkozásokra a gépesítés hiánya jellemző, így a vezető technológiák bevezetése szinte lehetetlen feladat.

A szakértők szerint a vállalatok számára az egyik legfontosabb cél a gépesítés fejlesztése kell, hogy legyen, valamint a cégeknek érdemes minél inkább egyfajta területre specializálódniuk. A felelős megrendelői magatartás nagymértékben hozzájárul a termelés növekedéséhez, amihez viszont szükséges a megrendelők elképzeléseinek tudatos, a büdzséhez igazított pontos megfogalmazása, a gyors és határozott döntési mechanizmus, valamint a tervezői kontroll megléte.

ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOK
új lakás, új építésű beruházások, eladó új lakás
Luxus lett az új lakás? - Mutatjuk a legdrágább kerületeket!
A 2016-os év a lakásárak további emelkedésétől és az új építések újbóli beindulásától volt hangos a lakáspiacon. Budapesten fejlesztők tucatjai indítottak új projekteket, számos lakás pedig már a tervasztalról elkel - olyan árakon, melyek néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. A legdrágább fővárosi kerületekben bőven 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterárakkal találkozhatunk, de akad olyan pesti városrész is, ahol már 300 ezer forintos egységáron is vásárolhatunk lakást.
felugró ablak bezárása
Hasznos információk lakáskeresőknek!

Heti egyszeri hírlevélben értesítjük aktuális lakáspiac helyzetről és alakulásáról.

Név

Email *

Kérem, adja meg nevét és e-mail címét, hogy tájékoztatni tudjuk!
Email címe megadásával hozzájárul, hogy hírleveleket kapjon.

*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!